apró, de kedves erkélyünk benépesülésének legújabb epizódja

Hogy ne csak borivás esete forogjon fenn, vízprédikálással egyetemben, íme a saját, önmagában szépnek nem mondható, miniatűr, franciaerkélyünk kicsinosításának rövid története. Ugyanis annyira hatásos volt a múlthét pénteki inspirációs bejegyzésünk, hogy mi teljes mértékig inspirálódtunk a témában, ebből kifolyólag az erély péntekről szombatra valamelyest átalakult. Tehát hadd mutassam be az erkélyke újdonsült és régi lakóit! : )

Az első képen látszik a legújabb szerelmem a pozsgás levelű  lewisia. Merjetek mást mondani rá, mint hogy gyönyörű! : ) Mögötte látszik a narancssárga ázsiai boglárka, ez a lewisia előtti szerelmem, mely egy régi és heves románc. Utána jön a levendula, azután a kövirózsa, azzal a helyes moha és fű közötti kedves zöld növénnyel, aminek nem sikerült kiderítenem a nevét. A háttérben a borostyán ágaskodik, elől a kalitkában pedig szintén egy kövirózsa telep, de ez a miniatűr valtozat.

A második képen látszik még a legbaloldalibb növényke, ami évek óta az erkély lakója, a tengerparti pázsitszegfű. Ő tök jófej, napkedvelő fűszerű növény, apró virágokból álló labdaszerű virágzattal. Ezek közül az ázsiai boglárka két hete költözött be, volt bordó színű virág is belőle és lesz is még, csak az első turnus elvirágzott. A lewisia pénteki szerzemény, ahogyan a levendula, a moha és fűszerű növényke, és az apró kövirózsák is.

Az “egész erkélyt” : ) letakarítottam, lemostam, a növényeket is megfürdettem, és leszedegettem a tél alatt elszáradt leveleiket, akinek szüksége volt rá, kapott új földet is. A nagyobb kövirózsák egy része sajnos elpusztult, így őket kisebb helyre csoportosítottam át és társul kapták a zöld, fű- és mohaszerű növényt. Remélem jól kijönnek majd! A borostyán elkezdett lefelé, az alsó szomszéd felé kacsintgatni, így kreáltam egy kis keretet, amire feltekertem a szárait, hogy csak nálunk futkosson. Végezetül a tavalyi, H&M Home-ból szerzett mini kalitkába belevarázsoltam az apró kövirózsákat és bízom benne, hogy vad növekedésnek indulnak majd! (Nehogy azt higgyétek, hogy ez olyan egyszerű volt! : )

Végezetül pedig dicsekszem a sütivel, ami még a munkák előtt/alatt készült csudafinomság. Ez hivatalosan a Street Kitchen almás crumble-je, de a család egészségére való tekintettel az enyém zabpehelyliszttel és nyirfacukorral készült. Van benne alma, fahét, vanília, narancs, zabpehelyliszt, zabkeksz és földimogyoró. (Van még benne más is, pédául sütőpor, de az nem hiszem hogy annyira inycsiklandozó kedvcsináló, mint mondjuk a fahéj… : )  Mindenkinek ajánlom, aki a fenti összetevőket szereti! Egyszerű és nagyon finom süti. Mi a bourbon krém helyett vaníliafagyival (vagy anélkül) ettük. Próbáljátok ki, ott van fent a recept linkje!   A süti mellett pedig természetesen ott díszelegnek a  frissen szerzett növények, várva, hogy kiköltöztessem őket aze erkélyre, legjobboldalon pedig a fűszernövény ültetvényem legfejlődőképesebb tagja látható.
Nálunk nagy vonalakban ennyi történt növény- és süti fronton a hétvégén… és nálatok? : )

A madáretetés alapelvei

Szárnyas barátaink a ház körül – a hónap inspirációja

Eljött egy újabb hónap első péntekje, ami nálunk azt jelenti, hogy beharangozzuk a hónap inspirációs témáját, ami most nem más, mint a madáretetés! Novemberben ezt a  témát próbáljuk kicsit körüljárni, kezdve ma az alapismeretekkel.

Ha nem kertes házban laktok, attól még olvassátok csak  nyugodtan tovább a bejegyzést, hiszen társasházak ablakaiból is, és a parkba akasztott eleségekkel is rengeteget segíthettek a madaraknak. (Én sosem laktam családi házban, mégis mindig volt madáretetőnk,amiből legalább hármat én csináltam, a többit Nagypapám : )

A témában volt némi háttérismeretünk is, és utána is olvastunk a dolgoknak, így a madáretetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat összegyűjtöttük ide Nektek és magunknak, nehogy a jó szándékból valami baj süljön ki. Nézzük is meg őket!

A képek forrásai ez és ez.

A madáretetést a fagyok beálltakor kell elkezdeni (általában november elején), és amíg az idő nem enyhül, addig folytatni kell . Időközben nem szabad abbahagyni az etetést, mert a madarak megjegyzik a biztos élelem forrásokat, ha azonban egy hidegebb napon hiába teszik meg az – akár hosszú – utat az etetőig, mert azt üresen találják, az a halálukat is jelenheti. Az etetést az időjárástól függően március végén, április elején lehet abbahagyni, mert ekkor már találnak a madarok friss növényhajtásokat, és eddigre a rovarok is aktivizálják már magukat. Azért kell még a fagyok ritkulása után is folytatni az etetést, mert a koratavaszi fészeképítés, és a költöző madarak vándorlása sok energiát emészt fel, amit  tél végén a természetes forrásokból nehezen biztosítanak.

Ha már etetünk, átgondoltan helyezzük el az etetőt, hogy a potenciális ragadozók ne veszélyeztessék az elmélyülten lakmározó madarakat. Társasház esetében – hacsak nem a földszinten lakunk -, ez egyszerű. Ha nem tudjuk magasra helyezni az etetőt, vagy nem akarjuk, mert úgy nehézkes az eledel utánpótlása, akkor nyílt terepre tegyük, hogy a madarak időben észrevehessék a rájuk leselkedő ellenségeket.

Vannak olyan madarak, melyek nem szállnak az etetőre, őket a talajról kell etetni. Esetükben fontos, hogy a kitett eledelt ne lepje el a hó, hogy megtalálják azt, valamint, hogy ne vizesedjen ál az eldel.

Ez az utóbbi kitétel az etetőknél is fontos, így ha lehet, az etető legyen fedett, mert a víz a legtöbb eledelnek nem tesz jót.

Sokan nem tudják, hogy a madarakat itatni is fontos, hideg időben ez elég macerás dolog, hiszen az itatóvíz hamar befagy. Ha csak egy kis tálkában teszünk ki vizet, jó ötlet beletenni valami nehezéket (nagyobb kavicsot), hogy a szélére szálló madár súlyától ne billenjen ki.

Az etetőt pár hetente ki kell takarni, alaposan kisöpörni, de akár vízzel is ki lehet mosni.

A végére maradt a lényeg, hogy ha már minden körülmény megfelelő és kész az etetőnk, akkor mit is adjunk enni a madaraknak. (Itt azt is fontos ktisztázni, hogy mit ne adjunk nekik.)

A képek forrásai ez, ez és ez.

Arra a kérdésre, hogy mivel etessük a madarakat, szerencsére sok jó válasz van. Etetésre megfelelő a napraforgó, búza, tökmag, lenmag, köles, kukorica, – gyakorlatilag a legtöbb szemes takarmány-, továbbá a magas energiatartalmú olajos magvak (mogyoró, dió) is nagyon hasznosak. Sok madár az almából is szívesen eszik, azt is érdemes kitenni.  Szalonna és faggyú  is kitehető, de figyelni kell rá, hogy ne legyen, fűszerezett, sózott vagy füstölt. Ez persze a magvakra is igaz!
Aki szereti a kész megoldásokat, nekik ajánljuk a boltokban kapható madárkalácsokat, hálóba tett cinke gombócokat.

Amivel nem szabad etetni szárnyas barátainkat, azok a sós, füstölt, fűszeres áruk, vegyszerrel kezelt vagy sózott magvak, romlott ételek. A kenyér- vagy egyéb pékárú morzsájával való etetésről azt kell tudni, hogy ezek a eledelek átvizesedve erjedésnek indulnak, és a madaraknál gyomor- és bélgyulladást okozhatnak. Tehát az etetőbe kitenni nem szabad, mert ott napokig álhtanak, átvizesedhetnek, mire a madarak megeszik. Viszont ha direkt a madár sereg elé szórjuk, és a madarak azonnal elfogyasztják, úgy nem káros az egészségükre. (Mi a kenyérmorzsával való etetés eme kettősségéről például nem tudtunk : )

Nagy vonalakban ennyit gondoltunk megosztani a témáról ma, de aki a miénknél részletesebb leírásra kíváncsi, annak ajánljuk például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült téli madáretetésről szóló írását, melyben pontosan taglalva van, hogy mit miért, és miért ne csináljunk. Itt pedig arról is olvashattok, hogy hogyan kell időzíteni az etetés befejezését.

Reméljük tetszett Nektek a madáretetésről készített rövid összeállításunk!
A következő hetekben nézünk majd otthon elkészíthető madáreledeleket és különböző madáretetőket is, addig is gondolkozzatok, hogy hol legyen majd az etető és az itató! : )

apró almák a terítéken

Régóta vártam már, hogy ezeket az felvarrható almácskákat valamire felhasználhassam, és hát ez a pillanat is elérkezett. Bár a színe kicsit karácsonyias, remélem azért így májusban is sikere lesz…
Szerintem egy kicsi lány hajában mindenképp elég vagányul mutatna… : )
(A csat mérete 5 cm.)