vibráló kis táska a strandra

Kiegészítők nyárra – a hónap inspirációja

Amit a mai bejegyzés alapján elkészíthettek Ti magatok is, az jól fog jönni nyaraláskor, ha például apróbb dolgokat kivinnétek a strandra, de akkor is hasznos és vidám viselet, ha a tengerparti lebzselés helyett munkába járással töltitek a hőség idejét (ilyenkor bezzeg visszasírjuk az iskolaéveket… : )). A már korábban is bemutatott ételhordó táskáink méretét úgy alakítottuk ki, hogy abban szépen kifeküdjenek a szokásos méretű ebédes dobozok, így nem kell félnetek attól, hogy – Nagymamám szavaival élve – a „lötyögetéstől” kiborul a leves. Ha megtetszik ez a neonos színösszeállítás, amit egyébként két, már június elején is bemutatott idei nyári trend kombinálásával választottunk, akár pont ugyanezt is elkészíthetitek, mert megadjuk minden hozzávaló forrását.

Nézzétek csak, ez lesz a végeredmény! Ugye, milyen klassz?

A következő alapanyagokra lesz szükségetek:

  • 40 x 70 cm keskeny csíkos vászon darab (a svédasztalos áruházból), előzetesen beavatva és kivasalva,
  • 2 db 50 cm hosszúságú, 3 cm széles neonrózsaszínű heveder (magyarországi rövidáru lánc boltjaiból),
  • fekete vagy fehér, valamint neon színű műszálas cérna,
  • olló,
  • jelölő kréta vagy egy vékonyra fogyasztott régi szappan,
  • varrógép vagy két ügyes, szorgos kéz.

Az uzsonnás táskát nagyon egyszerű elkészíteni, a leírása biztos, hogy bonyolultabb, mint az elkészítése. A lépéseket szokásos módon képekkel illusztráltuk.

  1. A csíkos vásznat mindkét rövid oldalán hajtsátok be az anyag fonákja felé nagyjából másfél centiméter szélességben! Próbáljatok úgy trükközni, hogy egyforma cérnát használjatok mindkét oldalához, és ahová az öltéseket szánjátok, az az anyag elején ugyanolyan színű legyen, mint a cérna. Így nem fog elütni az öltés színe az anyagétól. Ügyeljetek arra, hogy egyenes legyen ez a hajtás! Ha bizonytalankodtok a varrással, akkor le is lehet vasalni, hogy biztos egyenes legyen.
  2. Varrjátok le a két szélső behajtást egyszerű egyenes öltésekkel, 2 vagy 3 mm-es öltésköz tökéletes lesz. Mi feketével varrtunk, és mindkét oldalon a fekete sávba céloztuk be az öltéseket. Ezt egy kis ügyeskedéssel jól be tudjátok lőni Ti is. Mindig dolgozzátok el a varrások elejét és végét néhány előre-hátra öltéssel!
  3. Hajtsátok félbe a két oldalról beszegett anyagot, úgy, hogy a vászon fonákja nézzen kifelé! Gombostűvel rögzítsétek őket egymáshoz a szélek mentén. Mindig a szabad végektől induljatok a hajtás irányába, hogy ne legyen csálé az összevarrás a táska tetején.
  4. Varrjátok össze nagyjából 1,5 cm-re a szélétől, mindkét oldalon! Részünkről minden olyan varráson, ami terhet visel, duplán szoktunk végigmenni. Ez talán arra vezethető vissza, hogy a 10 féléves képzésünkben összesen nagyjából ezerötszázszor hallottuk, hogy „a biztonság javára”. Mi természetesen ezen a ponton belerejtettük a Gombszem címkét a két anyag közé. Hogyan is maradhatna ki? : )
  5. Izgalmas rész következik: a táska aljának kialakítása. Ehhez nyissátok szét az egyik belső saroknál az anyagot úgy, hogy egy szimmetrikus háromszöget lássatok magatok előtt. Elöl középen az előbb elkészített varrás halad végig, hátul pedig a leendő táska alján, a közepén végigfutó hajtás nyom. Ennek a kettőnek kellene fednie egymást, akkor fogtátok össze jól. Gombostűvel rögzítsétek ezt a háromszöget, majd a függőlegesen végigfutó öltésen húzzatok lefelé egy mérőszalagot, és amikor 6 cm-t láttok mindkét irányban, jelöljétek be azt a vízszintest. Nálunk ez egy bizonytalan kék vonallal látszódik. Ugyanezt a műveletet hajtsátok végre a túl oldalon is, pont ugyanígy.
  6. Varrjátok végig a 12 cm-es aljakat mindkét oldalon. Itt szintén duplán varrtunk, ezt Nektek is ajánljuk. Utólag ugyanis sokkal rosszabb javítani valamit, mint előre jól elkészíteni. Ha ez megvan, a varrástól nagyjából 1,5 cm-re le is vághatjátok a sarkokat, hogy ne legyen zavaró pakoláskor.
  7. Ezzel el is készült a táska alja, szuper, ugye? : )
  8. Most következnek a pántok. A két szál heveder mindkét oldalán, azaz 4 helyen szegjétek el ezt a gonosz módon foszlós valamit, a heveder színével megegyező cérnával (a felső és az alsó szálat is cserélni kell). A hajtások egy irányba álljanak! Mindezt úgy tegyétek, hogy a két darab heveder azonos hosszúságú maradjon! Mi cikk-cakk öltést használtunk (5 mm széleset és 1 mm hosszút), és azzal is többször végigmentünk a hajtáson, hogy biztosan tartós legyen. A sűrű cikk-cakk ráadásul jól lelapítja az egyébként elég nehezen kezelhető és vastag anyagot.
  9. Mind a négy végződéstől mérjetek vissza 5–5 cm-t, és jelöljétek be egy határozott és vékony vonallal!
  10. Itt döntési helyzethez érkeztünk. Ha szeretnétek, hogy igazán hangsúlyosan megjelenjenek a rózsaszínű pántok, akkor kívülről, ha viszont egy fokozattal visszavennétek a feltűnőségből, belülről varrjátok rá ezeket a táskára! Minden esetben a bejelölt 5 cm-es vonal legyen a táska felső nyílásánál, és a két szélétől egyforma távolságra, szimmetrikusan rögzítsétek mind a négyet! A hajtás, amit előzőleg rögzítettetek, mindig a táska anyaga felé álljon, mert ugyebár nem azt szeretnétek nézegetni… A felső szál rózsaszínű, az alsó pedig olyan legyen, mint a vászon fonákja, jelen esetben fehér. A pántok varrása úgy a legcélszerűbb, ha a táska nyílása mentén, vagyis a jelöléshez a lehető legközelebb, hogy minél pontosabb legyen, végigmentek egy sima 2 vagy 3 mm-es, egyenes öltéssel, majd még legalább egyszer, de inkább kétszer az előbbivel párhuzamosan, szépen, mind a négy szárvégnél egyformán cikk-cakk öltéssel megerősítitek a csatlakozást, amiből a legalsó a heveder alsó szélén legyen. Ha ezt a lépést is sikerült zökkenőmentesen elvégezni, akkor már készen is vagytok! Gratulálunk! Viseljétek egészséggel a műveteket! : )

Íme, a fényképes illusztráció, a lépések sorszámával:

Extrák a kalandvágyóknak: ha zárható táskát szeretnétek, varrhattok bele patentot, illetve ilyen pántot, vagy nagyon extrém esetben akár cipzárt is, sőt, ha a tandemugrás adrenalinélményére gyúrtok, még a zsebbel vagy a béléssel is próbálkozhattok! : )

Reméljük, mindenki sikerrel jár! Ha bármi kérdés felmerül, nyugodtan nyúzzatok minket!

A lustábbjainak pedig: az ominózus táskától esetleg hajlandók vagyunk megválni… De persze jobban örülnénk, ha Ti magatok készítenétek el! : )

(Aztán, ha szívatni akartok minket, nyugodtan küldjétek csak el a tengerparti fotókat, amiken épp a vadi új csíkos-neonos táskátokat viselitek… : ))

Reklámok

türkiz pöttyös vászon táska

Ez a táska a nyomdázós őrület egyik kezdeti terméke, ugyanakkor pattant ki a fejemből, mint a háromszögezés ötlete is, mert ez az anyag eredetileg egy minta nélküli, egyszerű vászon anyag volt, a pöttyöket egyenként varázsoltam rá – birka türelemmel és textil festékkel  : )

A táska elég nagy és van egy belső zsebe, ahogy a lenti képek közül az utolsón ez látható is. A belseje türkiz kék, mint a pöttyök, amik egyébként csak a  táska egyik oldalán találhatóak. A fémkarikák az egyik fülön arra hivatottak, hogy egy kis egyediséget kölcsönözzenek a táskának.
Ha valakinek megtetszett őpöttyössége, szóljon nekünk!

lakásunk díszei #3 – falvédő az istállóba

Az, hogy istálló így elég furán hangzik, de valami igazság mégiscsak van benne. A lakás előző életében étkezősarokként funkcionáló része rögtön a nappalink bejáratánál volt, ami bizonyos szempontból biztos praktikus, de most jobbnak láttuk az egykori hall másik szegletébe áttelepíteni az étkezéseink helyszínét. Ennek – és néhány más ügyes fogásnak – köszönhetően ez a korábbi étkező rész gyakorlatilag felszabadult.

Ennek örömére úgy gondoltuk, hogy a bicikliket tárolhatjuk majd itt (ezt már jó rég kitaláltuk), igen ám, de közben még egy újabb valami is úgy gondolta, hogy igényt tart erre a pozícióra. Nevezetesen a nem rég hozzánk került kis törpenyuszi. A kissé túlzott kezdeti táplálék beszerzés miatt pillanatnyilag a fél szobát az ő szénája foglalja el, a bicikli meg ugye mechanikus vasló, ha úgy vesszük, innen a cím… (A nyusziról később lesz még szó, gondolhatjátok, hogy azonnal varrtam valamit neki is… : )) A bicajok és a nyúl úr két olyan időzített bomba, amik bármelyik pillanatban végzetes kárt okozhatnak az amúgy betegesen féltett új falfelületen, így talán már érthető, miért is született a falvédő.

Így néz ki csak nyuszival:

Ilyen, ha az egyik bicaj már beparkolt:

És így rögzítettük a cuccot a fához. A fát meg gipszkarton csavar tartja a falon.

Ehhez az utóbbihoz még annyi, hogy direkt levehetőre akartam varrni a falvédőt, és mivel rühellem a műanyag karikákat, ez tűnt a legkézenfekvőbbnek. Azért ilyen hosszúak a  hurkok, hogy át lehessen bújtatni őket a szög fején. Ami meg azért ilyen duci, hogy ne potyogjon le minden mozdulatnál az egész hóbelevanc. : )

Kiemelném továbbá, hogy az első két képen látható fotók a saját műveink. Bizony. Mert most saját képekből dekoráljuk a lakás falait. : )

Végül mutatok valami nagyon aranyosat: Newton popóját, háttérben a még gyűrött, kísérleti stádiumban lévő falvédővel. (Azóta már elnyerte a fenti képeken is látható, végleges formáját.)

geometrikus táska

Az idei nyár egyik trendje miatt mostanság gyakran találkozhatunk geometriai formákkal és erős kontrasztokkal – utóbbi trendet követi ez a táska. Elkészítésekor fontosnak tartottam kiemelni a fekete és fehér közötti erős kontrasztot, ezért a fekete anyagot fehérrel, a fehér zsebet pedig fekete öltéssel szegélyeztem. Íme:

A táska 40 cm magas, és ha kilapítjuk (merthogy 8 cm mély), akkor 38 cm széles. El tud nyelni egy 13″-os hordozható számítógépet és/vagy sok A4-es mappát, és mindent, amire egy egyetemista vagy dolgozó nőnek szüksége lehet. Természetesen bélelt. Sötétszürke alapon házikós bélést kapott, amiből készült 3 zseb is belülre. A külső zseb, ahogy látjátok, cipzáras, így, ha azt tartjátok magatok felé, nyugodtan tehetitek bele az értékeket.

Nagyon a szívemhez nőtt, de az eredeti szándékomnak megfelelően azért mégis gazdit keresek neki. : )

háromszögek, minden mennyiségben

Kiegészítők nyárra – a hónap inspirációja

Mint ahogy azt az e havi első inspirációs bejegyzésünkben már említettük, idén divatosak a grafikus és geometrikus mintájú anyagokból készített ruhák, és az ilyen minta és formavilágú kiegészítők. Ugyan amit mi mutatunk ma, az nem a szó szoros értelmében vett kiegészítő, ugyanis egy egyszerű festés ötletet mutatunk, de ezzel tulajdonképpen kiegészítjük (feldobjuk) az adott ruhadarabunkat.

Na de nézzük meg, hogy mit is csinálunk ma! : )

A szükséges alapanyagok és kellékek:

  • póló (vagy bármi, amire festeni akarunk: pulóver, vászontáska, párnahuzat, stb…),
  • textilfesték,
  • ecset,
  • nyomda.

A mi nyomdánk most két darab radírból kivágott egyenlő szárú háromszög, a kicsi pont négyszer fér bele a nagyba, de az talán többet segít, hogy a kicsi magassága pont fele a nagy magasságának : ) Akinek megvan még a körzője, vagy akinek a gyermeke már körzőt használ, az könnyen szerkeszthet egyenlő oldalú háromszöget, de akinek nincs, az se búsuljon, nyomtasson ki kettőt mondjuk innen, (előtte nagyítsa/kicsinyítse kedve szerint), és az egyiket a magasságánál vágja félbe és már meg is van a két sablon, amit már csak a radírra kell tenni és körberajzolni, majd körbevágni egy éles késsel.

Szükségünk lesz még egy edényben vízre, az ecset kimosásához, meg sok zsepire/szalvétára vagy rongyra a felesleges festék eltüntetésére. Valamint valamire, amit a festés alatt a póló két rétege közé teszünk, hogy a festék a pólón átnyomódva ne maszatolja össze a póló másik oldalát. Én egy műanyag tányéralátétet használtam erre a célra, a rákenődött festék vízzel lejön.

A fontosabb lépések az alábbiak:

  1. Készítsünk ki minden kelléket.
  2. Tegyünk valamilyen vízhatlan dolgot a póló két rétege közé, és pl. egy gombostű segítségével jelöljük meg a póló nyakán a kivágás közepét, hogy a minta szabályosan középen legyen majd.
  3. Ecsettel vigyünk fel – ne túl sok – festéket a nyomdánkra és nyomjuk határozottan és erősen az anyagra azt. (Érdemes az akció előtt kipróbálni ezt a műveletet egy selejtezésre szánt rongydarabon az érzés kedvéért,  hogy mennyi festék kell a nyomdára, hogy hogy kell megfogni, hogy ne maszatoljuk össze a pólót az ujjunkkal, stb.)
  4. A folyamat elején sablonként kivágott papír formákat használhatjuk segédeszközként, mert azokkal pontosan ki lehet mérni, hogy hova kerüljön majd a következő háromszög sarka, vagy éle.
  5. Amikor elkészültünk, és a festék megszáradt, egy vékony pamut anyagon át vasaljuk át a mintát jó alaposan,  a legtöbb festéknél ezzel fixáljuk azt, de ez rá is van írva a festékekre. (Arról nincs fénykép, ahogy vasalok : )

És íme az eredmény!
A száradás (vasalás) után a póló hátuljára is és a két ujjára is festettem egy-egy kisebb mintát.

Én a háromszögek szabályos állásához nem használtam sablont, mert pár nap alatt egészen belejöttem a háromszög nyomdázásba, majd kiderül, hogy miért is… : ), de aki nem elég magabiztos az elején, az világos póló esetében egy átlátszó fóliára alkoholos filccel megrajzolhatja a mintát előre, és azt a póló alá téve tudja követni a vonalakat.  Vagy celluxszal ragaszthat fel segédegyeneseket.
Ami nagyon fontos, hogy nagyon ügyeljetek rá, hogy a kezetek végig tiszta legyen, mert nagyon könnyű összemaszatolni az anyagot.

Minden próbálkozónak sok sikert kívánunk! : )

megérkeztek a madarak…

A tegnapi nap szabadságon voltam, így kedvemre varrhattam és fabrikálhattam mindenféle izgalmas dolgot… így elkészült a második nyomdás technikával (is) díszített neszesszer. Ezt a madaras mintát amúgy már az egyik márciusi inspirációs bejegyzésünkben láthattátok:

Ez a darab zsákvászonból készült, a bélése világosbarna és fehér abrosz-kockás anyag. A pöttyös anyagon kívül (ami szerintem már önmagában fergeteges : ) a neszesszer extrája a ciklámen színű egyedi madaras pecsét és a gyöngyös cipzárhúzó, és a pöttyös fül. Összességében szerintem elég vidám lett, és simán  felvette a versenyt a múlt héten bemutatott, szintén nyomdás állatka formával díszített neszesszerrel.
Na, szeretne valaki madarakat? : )