A lekvár-szerelem továbbra is tart. És most, az eperszezon derekán végre sikerült alkalmat keríteni az első idei lekvár főzésre. Két személyes kedvencem készült el most egyszerre: a “tök snassz” fehércsokis eperleki és az epres-banános étcsokis változat.
Az alaprecept Varga Gábortól szupercuki szupercukrásztól származik, és miután két éve megkérdeztem a Facebook oldalán, hogy működik-e eperrel is az eredetileg áfonyára írt kompozíció, és VÁLASZOLT, azonnal neki is estem az első kísérletnek. Jelentem, működnek a megmókolt változatok is, úgyhogy most bátran beavatlak Titeket abba, amit én készítettem.
Először is készítsétek elő az üvegeket: főzzétek ki őket közvetlenül a lekvár készítés előtt, és a lehető legsterilebb módon tároljátok őket a főzés végéig (nem fogdossuk a belső peremét kézzel, nem hapcizunk rá stb. : D)
A fehércsokis eperlekvárhoz vegyetek 1 500 gramm megtisztított, megmosott epret, hozzá 130 gramm fehércsokit és 500 gramm 1:3-as Koronás befőzőcukrot. Kutyuljátok össze egy lábosban, és tegyétek fel főni.
Az étcsokis változathoz pedig készítsetek elő kb. 1 200 gramm megtisztított, megmosott epret és 300 gramm megpucolt, felkarikázott banánt a 130 gramm étcsokival (én Bocit használtam) és Iaz 500 gramm 1:3-as Koronás befőzőcukorral . Egy lábosban keverjétek össze, és ugyanúgy tegyétek fel főni, mint a másk adagot. Lehet multitaskolni, én is egyszerre csináltam a kettőt.
Részemről nem szeretem a (elnézést a szóhasználatért) csoffadt eperdarabkákat a lekvárban, úgyhogy galádul elturmixolom ezeket. Most is így tettem mindkét lekvárral. Emiatt gyakorlatilag pokolra lehet jutni, de ez van, vállalom. : )
Mindkét lekvárra igaz, hogy nem kell nekik sok idő, amíg elkészülnek (20-30 perc alatt végezni lehet velük), és onnan tudjátok, hogy elkészültek, hogy ha egy kicsit kitesztek egy tányérra, akkor hártya képződik rajta. Kóstolgatni is lehet, de itt is tartsátok be, hogy a lehető legsterilebben járjatok el. Ez a lekvár tartóssága miatt fontos.
Amikor rámondjátok az amment, hogy kész vannak, akkor töltsétek tele az előzőleg kifőzött üvegeket, zárjátok le őket nagyon alaposan (én nem használok celofánt, mert a család egyes tagjait kirázza tőle a hideg : D), és azonnal fordítsátok le. Így légmentesen záródnak. Később tudjátok ellenőrizni, hogy jól sikerült-e lezárni az üvegeket: ha nem lehet pattintgatni a tetejét, akkor jó. Ha lehet, akkor levegő került bele, ez esetben ezt egyétek meg legelőször.
Szóljatok, ha kell tuti palacsinta recept! : D
Gombszem 